1.rész

-Violet!Azonnal gyere ide!-mondta morcosan Gelfred.
-De hát uram..itt állok maga mellett!-mondta Violet.
-Hát...hát te nekem itt ne feleselj! Inkább takarítsd le az asztalokat,ma fontos vendég jön hozzánk!
-Ó és ki az a fontos vendég?
-Semmi közöd hozzá!Menj takarítsd már le azokat az asztalokat.
Mire Violet végzett a takarítással addigra pont 8:00 ütött az óra.
-8 óra!!Nyitunk!!-mondta Gelfred aki nem més volt mint az étterem tulajdonos.

Violet

Gelfred föl-alá járkált ,és 5 percenként az órájára nézett.
Mikor egy-egy vendég érkezett mindig olyan mozdulattal üdvözölte őket mintha,valamelyikük lenne az a bizonyos fontos ember.Mert persze ő maga sem tudta, hogy hogyan nézhet ki az az ember akit vár.
Mikor 12:34-et mutatott a digitális óra (mert persze olyan óra is volt ott)belépett az étterembe egy nagyon magas , széles vállú,viszonylag fiatal ,napszemüveges ember.
Violet tátott szájjal nézte azt a magas embert aki úgy elhalatt mellette mintha láthatatlan lett volna.
Egyenesen Gelfred felé vette az irányt.
-Maga Selmec Gelfred?-kérdezte mélyen zúgó hangján a napszemüveges ember.
-I..Igen én vagyok.Maga pedig Etlott James ugye?-kérdezte félve majd felbátorodottan Gelfred.


                             Folytatás következik...